Ábel AttilaTegnap a fővárosi bíróságon az MSZP elsőfokon pert nyert a fideszes irányítású, hogy azt ne mondjam szerkesztésű önkormányzati lappal, a Csepeli Hírmondóval szemben. Ennyi a hír! A határozat megszövegezéséig és az érintettek részére történő megküldéséig természetesen néhány napot várni kell. Gondolkodtam is rajta, vajon tisztességes-e egy hírt szétkürtölni addig, amíg a bíró meg nem fogalmazza és „kézbe nem adja” a határozatát?! Úgy döntöttünk, nem az. Ábel Attila fideszes alpolgármesternek –szerencsére?– más az erkölcsi mércéje.

Ábel Attilát úgy látszik annyira felbosszantotta az igazság(szolgáltatás), hogy az alpolgármester még a döntés estéjén készített magával egy interjút Csepel egyetlen anoním hírportálján. Én természetesen tartani fogom magam a korábbi döntéshez – nem tisztességes egy bírói döntést még az előtt kritizálni, illetve a nyilvánosság elé tárni és bírálni, amíg az nincs minden érintett kezében. Így most is csak az Ábel úr által nyilvánosságra hozott, maga írt levélből szeretnék egy-egy gondolatra reagálni.

Sajnos a düh vakságánál fogva már az első bekezdésben tévútra téved a csepeli agitprop: korábbi levelemben nem azt tettem szóvá, hogy miért nem cenzúráztak egy véleményt, hanem épp az ellenkezőjét: „…Csepelen egy, az ellenzék által írt véleményt hamarabb kap meg a kommunikációt felügyelő alpolgármester, mint az újság főszerkesztője…”

A következő mondat önmagában ad korképet Csepel fideszes tisztségviselőjének világfelfogásáról: „…nevetségesnek tartom, hogy 2013-ban, 23 évvel a rendszerváltás után nekem védekeznem kelljen azért, mert más a véleményem, mint az MSZP helyi elnökének.” Alpolgármester Úr, ne védekezzen! Csak mondjon mindig igazat!

Bár nem tartozik a témához, mégis érdemes kicsit elidőzni a következő mondatnál: „2012-ben talán éppen Csepel volt az ország legjobban fejlődő települése-kerülete.” A közpénzből fizetett sajtófelelős megtanult írni – tudja, hogy melyek azok a szavak, amelyeket el kell helyezni egy-egy mondatban ahhoz, hogy ne lehessen számonkérni az igaztalan állításaiért. Így ezt a mondatot legfeljebb a csalódott csepeliek ezrei kérik majd számon – a következő választáson!

De térjünk rá a „keményebb” mondatokra!

„Bár a jegyzőkönyveket nem mellékeltem, mert az ügy szempontjából érdektelenek,…” Nos, az egész sajtóper előzménye egy, a Csepeli Hírmondóban megjelent állítás, miszerint az MSZP Csepelen semmit sem támogatott, például a HPV védőoltást sem. Mi ezt igaztalan állításnak tartottuk és tartjuk ma is, éppen ezért fordultunk a bírósághoz. És a beadványunkhoz csatoltuk a vonatkozó döntésekről szóló jegyzőkönyveket is. Talán éppen ezért hozta azt a döntést a bíró, amit…

És végül a „kedvenc” mondatom így hangzik: „Azt kérem a tisztelt Bíróságtól, hogy ne vegye figyelembe a felsorolt tényeket, sőt, egyáltalán ne vegyen figyelembe semmilyen tényt, ami a per által érintett politikusok véleményéhez kapcsolódik.” Ez a mondat vajon nem olyan személyiségről tanúskodik, akinek semmi keresnivalója abban a székben, ahol emberek tízezreinek az életét befolyásoló fontos és felelősségteljes döntéseket kell meghozni? A választ a szavazófülkékben lehet majd megadni!